7.mese Éjszaka a búvóhelyen - Ízek felidézése
7. fejezet
Ízek és illatok
Ebben a történetben új színek kerülnek a palettára. Az ízek és az illatok. Szándékosan egyszerűbbek a képek, mert az ízek és illatok elképzelése nem mindenkinek könnyű.
Körülbelül 10 éve faggatom ismerőseimet ebben a témában. Ugyanis ez nekem magától értetődő dolog. Nagyon kellemetlen körülmények között derült ki, hogy másnak nem. Elmondom, mert egy más megvilágításból is hasznos a történet. Tagja voltam egyszer egy beszélgetőkörnek, mely Rudolf Steiner 12 érzék című könyvét dolgozta fel. Nekem jutott a szaglás és az ízlelés érzékelésének elővezetése. Alaposan felkészültem a témából. Dolgoztam vele vagy három napot. Nagyon izgalmas lett - szerintem. Eljött a találkozó napja, megkaptam a szót, és kezdtem. Nagy hévvel, mert úgy jó indítani. Már az első néhány perc után éreztem, hogy valami nem stimmel. Olyan furán nézett a hallgatóságom. Gyorsan végignéztem magamon, van-e rajtam kívülről valami kínos... Tudjátok, az az elveszettség érzés. Kívülről rendben voltam. A századmásodpercnyi ellenőrzés után folytattam a témát, hiszen rutinos előadó vagyok. Társaim szeméből a totális értetlenség sütött, pedig kitűnő, okos emberek voltak addig. Gyorsan ellenőriztem, hogy igen, magyarul beszélek, ám mielőtt folytattam volna ráébredtem, hogy olyan hiba van a rendszerben, amely értelmetlenné teszi a továbbiakat. Egyetlen dolgot lehetett tenni, visszakérdeztem, hogy értik-e, amiről beszélek. És ekkor kiderült, hogy fogalmuk sincs. Elmondták, hogy nincs élményük arról, hogy ízeket, vagy illatokat éreznek akkor, ha az inger nincs jelen. Ha azt érzékelitek, hogy a közönségetek nem figyel rátok, akkor ne pánikba essetek, hanem kérdezzetek vissza, hogy kiderüljön, mi a valódi probléma. Ez egy speciális eset volt persze, de könnyen lehetnek egyéb értelmezési, vagy érzelmi okok a háttérben.
Az ízekre, illatokra visszatérve, nem tudom, mi lehet a pontos ok, mert 10 éve tartó faggatózásom eléggé vegyes képet mutat. Mindenesetre azért megnyugodtam, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki számára természetes dolog érezni a képzeletbeli ízeket és szagokat.
Ha úgy érzitek, hogy fejlődnétek ezen a téren, arra nagyszerű játék, ha becsukjátok a szemeteket és egy játszópartner különböző egyszerű illatokat dug az orrotok alá. A konyha bőven rejt lehetőséget. A gyümölcsök nagyon jól használhatók, a fűszerek is, zöldségekkel is lehet próbálkozni, bár nem olyan jellegzetes az illatuk. Mustár, ecet, mindenféle italok erős szaggal bírnak. A gyerekek nagyon szeretik az ilyen kitalálós játékokat. Ugyanezt lehet az ízekkel is. Akkor természetesen nem szagolunk, hanem kóstolunk. Célszerű a négy alapízzel kezdeni: édes, sós, savanyú, keserű (cukor, só, citrom, grapefruit héja). A lehetőségek tárháza végtelen, de azért arra ügyeljetek, hogy csak ehető dolgokat kóstoljatok!
Utána érdemes felidézni úgy az ízeket, hogy már nem kóstolgattok.
FIGYELEM! A becsukott szemű ember védtelen. Egy csilipaprikás vicc esetleg jó mókának tűnik, de erősen sérülhet ilyenkor a biztonságérzet és a bizalom képessége. Ezért az ilyen butaság tilos!